A Kis Herceg születésnapja...

2017.04.05 13:56

A Kis Herceg születésnapja...

 

Nagy nap ez egy Gyermeknek és egy szülőnek egyaránt.

A Kis Hercegnek is eljön minden évben ez a nagy nap, ilyenkor az egész család összegyűlik, hogy megünnepelje ezt a jeles napot.

 

Amikor a Családról írok, úgy értem, az egész rokonság apraja, nagyja. Mindegy milyen ágon rokona valaki a Kis Hercegnek, de ilyenkor – félre téve mindent – le tudnak ülni minden indulat nélkül, hogy szeretettel vegyék körül ezt a pici emberkét.

 

- a fotó csak illusztráció - 

 

A Kis Herceg életében két jeles nap van Karácsony és a Születés nap.

Ilyenkor Ferdinánd családja, nagy gyermekei és Nermál Édesanyja valamint rokonsága egy asztalhoz ül, hogy örömet szerezzen a kisfiúnak.

Így volt ez az elmúlt években is és így volt idén is.

 

Csak egy valaki nem jött el soha...

Na vajon kicsoda? Kitaláljátok?

 

Hát igen...

Nermál, a szeretet fényében élő ösztönlény az, aki eddig soha nem tudott túllépni indulatain és mérhetetlen gyűlöletén...

 

Ferdinánd párja – Tündér, úgy gondolta ő azért csak megpróbálja jobb belátásra bírni az „édesanyát”. Hosszú levelet írt, melyben meghívta Nermált a kisfiú születésnapjára szervezett bulira.

Tudva, hogy Nermál „önellátó”, így kocsit nem használ és pénzt sem költ szeretett lovain és magán kívül semmire, így Tündér felajánlotta, hogy Nermált is elviszik kocsival és természetesen az ő éttermi számláját is állják...

 

Nermál felháborodva válaszolt:

  • Csak nem képzeled!”

  • Nem lenne egészséges...”

  • Én egyébként is holnap akarom felköszönteni – egyedül...”

  • De hát a születésnapja nem holnap van, hanem két nap múlva...” - csodálkozott Tündér.

  • Legalább én leszek az első.” - válaszolta ingerülten Nermál.

 

Később Tündér, – az internet csodás világában fellelhető információk alapján – megtudta, hogy Nermál a Kis Herceg születésnapján „Író-olvasó találkozót” tartott egy messze messze galaxisban, pontosabban Borsod megyében...

Valószínűleg ezért nem ért rá, hiszen számára a rajongás és persze a könyvadományok begyűjtése mindennél fontosabb.

 

Itt a vége fuss el véle.”

 

A jóérzésűek mondjuk – hányni!