A fordulat

2017.01.05 13:41

 

Ferdinánd ekkoriban még be-be járt Mordorba, hogy az ott lévő aranybányáját igazgassa. 

A bányából tisztes megélhetése volt, de ez a munka már nem töltötte el örömmel. Így két felnőtt gyermekét tanította a bányászat rejtelmeire, míg ő maga egyre több időt töltött hegyvidéki birtokán.

 

Ferdinánd szeretett egyedül élni. Szeretett férfias dolgokat művelni, így örömmel töltötte el, hogy fát vághat, kertet művelhet, vagy az állatokkal vesződhet. Szenvedélyesen szeretett barkácsolni, ideje nagy részét műhelyében töltötte...

 

Ekkoriban talált rá új hobbijára, kedvtelésére, miszerint hogyan válhat az ember minél inkább „magamurává”. Egyesek ezt „önfenntartásnak nevezik” - bár sokaknak maga a fogalom is elég homályos, valami lila ködbe vésző...

 

Ferdinándnak ekkor már volt egy szamara, lovat is szeretett volna. Bölcs emberként azonban tisztában volt képességeivel és korlátaival, így tanárt, hozzáértő embert keresett. Így találkozott ZÉDÉ-vel...

 

Ferdinánd ekkoriban már betöltötte a 45-öt, miközben Domina éppen a húszat...

Ferdinánd sosem kereste a fiatal lányok kegyeit, valahogy le is nézte azokat a hasonló korú férfitársait, akik fruskák után szaladgáltak. Jómaga úgy tartotta, hogy a Nő, minden „évjáratban” szép és az idő során csak nemesedik. És igazán harminc év alatt a Nő csak Leány, negyven körül lesz igazi Asszony....

 

Így hát Ferdinánd türelmes mosollyal nézte Domina lelkesedését és sistergő sürgését-forgását, amivel a tanyára érkezett...

 

Domina okos lány volt. Más ezt lehet, hogy úgy mondaná: számító.

Látta, Ferdinándban a teremtő erőt, hogy ez az ember Férfi a javából... Akár Nagyapja.: Maga-ura, maga irányítja az életét. Így elkezdte körüludvarolni Ferdinándot. Az ember azonban sok utat bejárt, nagy tapasztalattal rendelkezett, és így szólt: - Kedves vagy nekem szépleányom, de gyermekem lehetnél. Köszönöm amit házamba hoztál, de mivel fiatal vagy, így nem kötlek, bármikor elengedlek utadra...

 

Dolgos, teremtő szép napok következtek. A napokból hetek lettek, a hetekből hónapok. A leány élvezte a Férfiból áradó erőt, határozottságot és természetesen a legfontosabbat a Biztonságot. A férfi pedig élvezte a nyüzsgést, a teremtést, és a szép nyári hónapokat...

 

Egy reggel a lány a férfi elé állt: - „Kisbabánk lesz!” - mondta kitörő örömmel. A férfi nem tudhatta, hogy a kismama öröme nem csak a születendő gyermeknek szólt, hanem annak, hogy lám, ebben is túlszárnyalta nővérét, aki ekkor már nagyon-nagyon szeretett volna saját gyermeket...

 

Ferdinánd, pedig – érett, bölcs, és mindenekfelett felelősségteljes férfiként – kíváncsisággal vegyes örömmel nézett a jövőbe. Szerencsétlen ekkor még nem tudta mit tartogat neki a sors...

 

 

- a fotó csak illusztráció -