Kezdeti lépések és az elképzelés

2014.01.02 17:53

 

Ez az oldal az állatokkal való munkavégzésről szól.

Jelenleg hobbi szinten, szinte szórakozásból dolgozunk az állatokkal, de ez év végére a mindennapok részévé válik. Mivel olajkutat nem fúrhatunk és finomítót sem tervezünk építeni, így az önellátás terén csakis az állati munkavégzés jöhet szóba.

 

A kiköltözésünk óta rendszeresen lovaglunk, nálunk ez a fő közlekedési forma. Az úthálózat gyakran hatalmas kerülőkkel vezet egyik lakott helytől a másikig, így mi a földutakon, erdőkön, mezőkön keresztül járunk. Ez minden alkalommal nagy élmény, még egy rendszeresen járt út is mindig változik. 

Lóval legtöbbször hamarabb eljutunk a környékünkön lévő településekre, mint körbe kocsival.

 

        

 

Feleségem a lovaglást a várandósság ideje alatt sem hagyta abba, talán ez is hozzájárúlt a problémamentes szüléshez. 

Gyermekünk 4300 grammal és 53 centivel jött a világra, gátmetszés és gátsérülés nélkül!!

Végül csak a kemény tél miatt szállt le a lóról. A lova szinte a fogantatás pillanatától tudta, hogy állapotos. Mi még nem tudtunk róla, amikor a lovunk elkezdett "furcsán" viselkedni. Végül az egész várandósság ideje alatt különös figyelemmel vigyázot a páromra. 

 

A vajúdás ideje alatt feleségem nem tudott kimenni a lovakhoz, én láttam el őket sietve. 

A lovak végig érezték, hogy történik valami. Majd a szülés napján kitörtek és szélnek mentek...

A három napos vajúdást és a szülést végig a feleségem mellett töltöttem, közben az állatokat is elláttam, így bármekkora volt az öröm, amikor az ötven centis hóban, sötétben elindultam megkeresni a lovakat, azt hittem sírva fakadok.

 

A szülést követő napon a lovakkal nem bírtam.

Ki kellett vinni a babát megmutatni. Február 24-én, a hatalmas hóban vittük ki a csöpséget a karámhoz. Egy nagy adag pólyát tartottam Csenge elé, aki körbeszaglázta, majd óvatosan elkezdte kibontani. Ilyen finom mozdulatokat még nem láttam egy 500 kilós állattól. Megszagolta, majd közelről is jól megnézte a csecsemőt, aztán minden megváltozott. A gyermekágy alatt a lovakat kenyérre lehetett kenni. Az összeset. Ilyen csendesek, jólneveltek, sem előtte, sem azóta nem voltak...

 

                                               Szer-etet

 

Külföldön már jóval előbbre járnak a farmergazdaságok a lovas munkával. Számtalan gyártó készít új lovas eszközöket, gépeket, felhasználva a legújjabb anyagokat, technológiákat, a szinterezéstől a lézeres kivágásig.

 

                  "Előkocsi" hárompontos felfüggesztéssel és ekével.

 

Ezek az eszközök egy hazai kisgazdának nem elérhetők, illetve megfizethetetlenek. 

Itthon jórészt a százéves ócskavasakat próbáljuk életrekelteni.

Az elmúlt évben nekünk is sikerült beszereznünk pár régi ereklyét, ezek felújítása folyamatban van. Az internetről letöltött katalógusok és saját tapasztalatunk alapján pedig elkezdtük megépíteni saját eszközeinket.

 

                    "Előkocsi", egyszerű gépkocsi utánfutóval.

 

Hogy könnyebb legyen a megértés, felvázolom a különbséget.

Régen a parasztember befogta a lovat a szekérbe. Majd felpakolta az eszközöket, ekét, eketaligát, boronát, attól függően milyen munka volt soron. 

Majd kihajtott a földre. Ott lerakta az eszközöket, kifogta a lovat a kocsiból, majd befogta a szerszám elé. 

A munka végeztével, kifogás, befogás, felpakolás, hazahajtás. Otthon kifogás, lepakolás. Elég bonyolult, nem?

 

Ezzel szemben ma egy "kiközelítővel" így néz ki a munka:

Befogom a lovat, felteszem (kapcsolom) az eszközt, amivel dolgozni fogok, a kiközelítőre. Kihajtok a földre, ott leengedem az eszközt és végzem a munkát. Majd hazahajtok. Ha jó a szerkezet, le sem kell szálnom az ülésről. 

A szerkezetek (tárcsa, kultivátor, eke, borona) mozgatását egy karral, vagy jó esetben egy kézi hidraulikával lehet végezni. Így a nehéz földmunkából egy kellemesen végezhető tevékenység válik. Valamint az állatnak sem mindegy, hogy egy öntöttvas szerkezetet vonszol, vagy egy könnyű gumikerekes modern eszközt.

 

              

                      Modern, 3 pontos felfüggesztés, mint a traktorokon.

 

Így tehát eljutottunk ide: fejleszteni kell!

 

 

Első lépés - a "kiközelítő" vagy másnéven "előkocsi":

Bár nem ez volt az első amit építettünk, de ez a legfontosabb, így ezzel kezdem.

Előkocsi, mert ez után akasztunk mindent.

Tulajdonképpen egy kétkerekű kiskocsi, laptika, de jóval több annál. 

Az ülés levehető, így lehet állva is hajtani, ha a szükség úgy kívánja. Az egyes ülést közlekedéshez, de főleg munkavégzéshez használjuk.

A kettes ülést már kimondottan az utazásra használjuk. Télen pedig levesszük a kerekeket és felkerülnek a szántalpak, így máris kész a lovasszánunk. Hát nem tökéletes!!?

 

Miközben itthon elsorvasztották a lovas munkavégzést, az igásló tartását, addig a világban fejlesztettek. 

 

 

Lóval, szamárral az alábbi munkákat szeretnénk elvégezni.

 

I. Lépcső:

    - közlekedés, lovaglás, kocsizás, szánkózás,

    - szállítás, kocsival, vagy málhazsákkal,

 

II. Lépcső:

    - szénabetakarítás összes mozzanata,

      kaszálás, rendsodrózás, gereblyézés, rendfelszedés, behordás,

 

III. Lépcső:

    - földművelés,

      szántás, kultivátorozás, tárcsázás, boronálás, vetés, hengerezés.

 

Az első lépcsőn már túlvagyunk, a második nagyrészét már próbáltuk, most az elmélyítés jön, valamint hátravan még a földművelés. 

Van még mit tanulni.

 

- folytatása következik -