Kerítés

2014.04.15 23:02

Gyakran beszélgettünk mostanában több internetes fórumon is a
túlélésről és a túlélési stratégiákról. Ilyenkor szinte biztos,
hogy előkerülnek a fegyverek és a különféle „high-tech” eszközök.
Ez mind szép és hasznos, de elég gyakori, hogy az alapvető
gyakorlati készségeknek is híján vannak a hozzászólók.  
A tanyasi élet ideális feltételeket biztosít, hogy a gyakorlati
kézügyességi készségünket fejlesszük. Ha ezek a készségek
a birtokunkban vannak, máris többszörösére nő a túlélési esélyünk.
Sajnos gyakran tapasztalom, hogy már a falun élő korosztályomnál
is még a barkácsolási készségek is hiányoznak.
Érezhetően növekszik azoknak a száma, akik otthagyva a városi létet,
falun illetve tanyán szeretnék leélni az életüket. A panel lakásban
a számítógép előtt szövögetett rózsaszín álmok igen gyorsan elillannak
a valós életben. Sokak számára nem marad más, mint saját kárukon
tanulni a való világ csínját-bínját. Ez igen kimerítő, és gyakran teljesen
felőrli a kezdeti lelkesedést.
Ezért, minden elindulónak melegen ajánlom, menjenek inaskodni.
Menjenek el olyanokhoz, akik már elindultak, vagy eleve egész életüket
ilyen környezetben élték, és miközben együtt dolgoznak elsajátíthatják
azon alapvető készségeket, melyek szükségesek a tanyasi létben
való túléléshez. Higgyük el, életünk egyik legjobb befektetése lesz
az így szerzett tudás.
Ezen weblapunk keretében megosztunk ugyan bizonyos tudásokat,
de azok igazi készségekké csak gyakorlati tapasztalás útján válnak.
Nálunk jelenleg kerítés állítás van terítéken. Az itt leírtak sokak
számára magától értetődőek lesznek, de olyanok is akadnak, akik számára
hasznos ötletekkel is szolgálhatunk.
Mivel a telkünkön rengeteg az akác, a kerítés oszlopait ezekből készítjük.
A kivágott oszlopnak való részeket lehajazzuk vonókéssel.
Nagyon hasznos eszköz, hisz a görcsök egy részét is eltávolíthatjuk általa.
A nagyobb kiálló görcsöket, illetve elágazásokat faragó fejszével
egyengethetünk el.


Érdemes az oszlopok azon részét, mely a földbe kerül, kissé megpörkölni.
Ez az üszkös rész jól védi az oszlopot a rothadástól. Az így kezelt fa akár száz,
vagy még több évet is kibírhat a földben. Erre a célra kiválóan megfelel
az előzőleg lehántolt faháncs.
Az oszlopoknak néha nem is olyan egyszerű lukat fúrni a földbe. Főleg
a kötöttebb, kavicsosabb talajoknál illetve bokros területeknél adódhatnak
problémák. Igencsak meglassítják a munkánkat a gyökerek. Ezeket sok
esetben metszőollóval kell a fúrás közben kivágni. Többszörösére
emelve a lukfúrásra szentelt időt.
Nekem, miután több kézi lukfúrót kipróbáltam a fiskars márkájú „quikdrill” fúró
vált be a legjobban. Ez kikotorja akár a tenyérnyi köveket is, és elbánik
az ujjnyi vastag gyökerekkel is.

Az oszlopokat sóder ágyba helyezzük. A sóder, az oszlop apró rengéseitől
és az odafolyt esővíztől folyamatosan tömörödik, ez által biztosítja,
hogy az oszlopaink kellő stabilitással álljanak hosszú időn keresztül.
Természetesen a sódert fontos kellően ledöngölni. Folyamatosan adagoljuk
a lukba, miközben pl. egy vasrúddal tömörítjük.
Szerintem az akác oszlopok tartósabbak a betonoszlopoknál. A betonoszlop
nagyon merev, és nagyon könnyen elpattan, eltörik.
Az akácot könnyebb a helyes a állapotába igazítani, mert nem kell félni,
hogy a mozgatás közben eltörik.
Az oszlopot függőlegesbe legegyszerűbben kőműves függővel állíthatjuk.


Mivel az akác amúgy is kicsit görbe, drótkerítés esetén a pontos beállítást nem
kell túlzásba vinni.

A sarok oszlopok esetében érdemes kitámasztó oszlopokat alkalmazni.

Ez megakadályozza, hogy a drót feszítése közben elhúzzuk az oszlopot.
Érdemes a függőleges oszlophoz egy kis támasztós csapolással illeszteni.
A csapolás kialakitásához nagy segítségünkre van egy széles, lapos vagy enyhén
holker véső. 

Az elmozdulás ellen nem szükséges csavarozni illetve szögelni.
Elég, ha az amúgy is kéznél lévő dróttal biztosítjuk, melyet a képen látható
módon csavarva megfeszítünk.


Miután az oszlopaink stabilan állnak jöhet a drótháló. A kiindulási pontnál
„U” szögekkel rögzítettük, majd kihajtottuk egész a sarokig. A drótháló össze
illetve szétszedését a kellő méretre, egy elem ki/be csavarásával oldhatjuk meg.
Tehát egy darab se megy veszendőbe.
A sarokrésznél, ahol feszíteni fogjuk, egy gömbvasat szúrunk a drótba.
Ennek segítségével alul-fölül rakományrögzítő spanifrrel kellő mértékben
megfeszítjük a dróthálót. Miután mindenhol megigazítottuk a hálót, az egyes
oszlopokon szintén U szöggel rögzítjük.
Jelen esetben elég rövid kerítést csináltunk, ezért a 2,5-ös vezér drótot csak
alul és fölül alkalmaztuk.
Az oszlopot csigafúróval fúrtam át. 

A csigafúró igen hálás eszköz a tanyán, kivált, ha akácrönkkel dolgozunk.
Szükség esetén akár kézi fúróval is könnyedén használható.
A lukon átfűzve a vezérdrótot a képen látható módon feszítettük meg.

Ez egy nagyon praktikus és olcsó megoldás. Bármikor utána húzható,
és biztosan nem lazul fel. A feszítőt könnyedén otthon elkészíthetjük magunknak.


Drótháló alatt többnyire talajigazításra is szükség van. Ehhez én a kedvenc
fiskars ásómat használtam. Nagyon megvagyok vele elégedve. Robusztus,
nagy teherbírású, könnyen használható eszköz. A nyél kialakitásának
köszönhetően szinte lapátként is funkcionál. Majdnem fele akkora erő 
szükséges hozzá, mint a hagyományos ásókhoz.


Az ajtók készítéséről már régebben írtam. Úgy nagy méretű ajtók is sokáig
stabilak maradnak egyszerű szögeléssel is.
A tanyánkon nincs vezetékes villany.
Az életünkbe megpróbáljuk csökkenteni a bonyolult gépek használatát.
Jó ha képesek vagyunk a segédeszközeink előállítására, javítására.
Bár ez teljes mértékben tán kivitelezhetetlen, már az is előrelépés,
ha a szándék megvan.

 


(Batka Péter
Vadas tanya - Felvidék)