Elektronikus kommunikáció

2014.03.06 14:26

Már az elnevezés is furcsa...

 

Gyermekkoromban nem volt elektronikus kommunikáció, hacsak a telex-gépet nem nevezzük annak.

Emlékeztek még a telex-gépre? Lenyomtunk egy billentyűzetet, amit a gép egy jellé alakított, és egy telefonvonalon elküldött a tárcsázott számra, majd az ottani gép fogadta a jelet és leütötte a betűt. Egy írógép, telefon keveréke volt, a mai telefax őse.

 

Katonaság alatt sok levelet megírtam, persze mind kézzel. Akkoriban az írógép is ritka volt, abból is a mechanikus volt az elterjedt, csak később jöttek az elektromos írógépek. Micsoda fejlődés! Ebből úgy tűnik, egy őslény lehetek, de mindössze húsz évről van szó.

Ma meg már az okostelefonunkkal élünk. Szó szerint.

 

Nekem elegem lett ebből a sok "okosságból". Nem írok az ártalmakról, az elbutulásról, a felületességről és az emberi kapcsolatokról, nem írom meg hogyan jutottam a döntésig. Csak a végeredmény a lényeg, így hát ezt írom: befejeztem az elektronikus kommunikációt. 

 

A párom már egy éve számítógép, és öt éve tévé nélkül él, lassan ideje követnem a példáját. 

Gina szintén mobil és számítógép nélkül költözött ki. Hagyományos levelezéssel tartja a kapcsolatot a szeretteivel. 

A kiterjedt kapcsolatok miatt nem lesz egyszerű, de úgy döntöttem, hogy hetente egyszer használom az elektronikus levelezést. Ilyenkor válaszolok a levelekre. A telefonnal nehezebb a helyzet, ebéd után nézem meg, volt-e hívásom, ha igen, akkor visszahívom az illetőt. A későbbiekben szeretném ezt is heti egy napra csökkenteni. 

Nem tudom, mi lesz az eredménye, de valószínűleg még több időm jut alkotni. A mondanivalómat sokkal jobban átgondolom és megfogalmazom majd. 

 

Kérem minden ismerősömet, hogy a fentiek figyelembevételével próbáljanak velem kapcsolatot tartani.

 

Áldás!

 

 

- Katsumoto -