A fák állva halnak meg...

2015.01.10 20:09

Ez jutott eszembe az Öreg halálának hírére.

Nappal még kihajtotta a juhokat, este lefeküdt, reggel pedig már az égi nyájat őrizte.


Nádori Pál - A juhász.

Ő volt A juhász. 45 éve terelte a nyájat.



Pali bácsi



Rajtam - jöttmenten - eleinte sokat köszörülte a nyelvét, több évembe telt mire elnyertem elismerését. Talán csak akkor enyhült meg irányomban mikor megtudta, hogy gyermekünk otthon született, a két kezem közé. Persze ezért meg a falusiak tartottak bolondnak.

Pali bácsi egy jelenség volt, üde színfoltja a hegynek, völgynek. Szinte mindenki megállt beszélgetni vele, órákig lehetett hallgatni bölcsességeit, ízes beszédét.

Pedig ebben a beszédben aztán nem kímélt senkit. Vágott a nyelve, mint a karikás! Nem szívlelte az emberi hitványságot, legyen az bármely elfajzott tulajdonság. Talán ezért ment el. Elege lett. Nehezen viselte a világ ilyen irányú változását.

Számára a homoszexuális egyszerűen buzi volt, a roma meg cigány. Nem kereste a szép szavakat és sosem hallottam mellébeszélni. Talán ezért nehezteltek rá sokan, mert az öreg állandóan tükröt tartott.


Elém is. Tanultam is belőle folyamatosan.

Jó szíve volt. Éles beszéde ellenére bármikor segítségért lehetett fordulni hozzá és sosem várt el semmit cserébe. Megmosolygott minket "juhászokat", akik délután kezdtek a munkába. Mert így mondta: "Tudja, ha valaki délután kezdi a munkát, annak már nehezen megy." Azt jelentette, ha valaki harmincon túl áll először juhásznak, annak már nehezebb a dolga.

Számtalan bölcsességet tanultam tőle és tettem magamévá. Hogy a pízt nem lehet megenni, meg a pízt "bőrbe kell tartani" (éllő állatban). Naponta ellátott tanáccsal, útmutatással.

Az állatokat mindennél jobban szerette és értette. 

Csak nekem számtalan állatot mentett meg, tehenet, - melyet négy állatorvos ítélt vágásra, - juhot, tyúkot, kutyát.

Szeme volt hozzá. Csak bejött a portára és máris olyan dolgokat látott meg amiket a leggondosabb gazda is nehezen vett észre.

Volt, hogy hajnal négykor kijött megnézni az állataimat, csak hogy időben hazaérjen és kihajthassa a nyáját.


Elment az Öreg. Fentről mosolyog ránk.

Nekem hiányozni fog, mert családtag volt. És legjobban azt bánom, hogy a fiamat már nem küldhetem hozzá tanulni.



- Katsumoto -